német óriás nyúl, nyúltenyésztés, takarmányozás, nyúlbetegségek,



Főoldal
A tenyésztőtársak
Bemutatkozás
Elérhetőségeim
Bakok
Tenyésznőstények
Német óriás nyúl
Takarmányozás 1.
Takarmányozás 2.
Takarmányozás 3.
Takarmányozás 4.
Takarmányozás 5.
Takarmányozás 6.
Betegségek 1.
Betegségek 2.
Betegségek 3.
Betegségek 4.
Nyúlfajták
Szakkönyvek
Viselkedéstan 1.
Viselkedéstan 2.
Tenyésztés 1.
Tenyésztés 2.
Tenyésztés 3.
Tenyésztés 4.
Tenyésztés 5.
Fertőtlenítés 1.
Fertőtlenítés 2.
Fórum
Galéria







A tenyésztés:

A nyulak rendkívül könnyen tenyészthetők, mivel gyorsan szaporodnak. Ivar szerinti elnevezések: a hím neve bak, a nőivarúé anya. Életkor szerinti elnevezések: ivadék neve fióka, anyja alatt szopós, választás után választott, ivarérett kortól növendék, tenyésztésbe vétel után tenyészérett.

A házinyúl tenyésztésének elkezdése előtt el kell döntenünk, hogy milyen hasznot hozó tevékenység miatt kezdjük el a tenyésztést.  Ezután kiválasztjuk a megfelelő fajtát, fajtákat célunk elérése érdekében. A nyúl tenyészthető a húsáért, a szőréért és sporttenyésztés céljára is. Magyarországon a húsnyúl tenyésztése a legelterjedtebb. A nyúlhús értékes, könnyen emészthető táplálék. Sok országban keresett húsféleség. A pecsenyenyúl (fiatal nyúl) húsa finom rostú, gyorsan és több módon elkészíthető. Zsírtartalma nem számottevő és jól emészthető. Fehérjetartalma magas. A nyúlhússal való táplálkozás élettani hatásai még a baromfihúsnál is jóval kedvezőbbek. Kitűnően illeszkedik a korszerű étkezési szokásokba, kifejezetten „könnyű” húsnak minősül. Fehérjetartalma magas, 17–20 százalékos, zsírtartalma alacsony, és minden más zsírfélénél könnyebben emészthető. A tenyésztés megkezdése előtt tudnunk kell hová tesszük a szennyezett almot (trágyát), a tenyésztés megkezdésekor pedig komoly feladatot jelent a nyulak elhelyezése. A ketreceknek sok követelményt kell kielégíteniük. Védeniük kell a nyulakat az időjárás viszontagságaitól. Biztonságot kell nyújtania a nyulak számára (Más állatok ne tudjanak bejutni, ők ne tudjanak kiszökni a ketrecükből.). Fontos, hogy könnyen kezelhetők legyenek, takarítás, fertőtlenítés és hozzáférés szempontjából. A ketrec méretei és szerkezeti megoldásai legyenek összhangban a fajta testnagyságával, az egyedszámmal és biztosítsanak kényelmes tartózkodási helyet és mozgásteret nyulainknak. Lehetőségeinkhez mérten legyen tartós és olcsók, és az erősen igénybevett részek legyenek könnyen javíthatók és cserélhetők. Betegségek észlelésekor fontos, hogy  nyulaink kellőképpen elszeparáltak legyenek egymástól. Így a ketrecnek biztosítani kell a megfelelő védelmet  a betegségek kialakulásával és terjedésével szemben. Nyúlketrecet általában  fából  készítünk, fém (ajtók, szénatartó rácsok, stb…) és műanyag (itatók, etetők, stb…) kiegészítéssel. Ahogy azt már említettem a különböző fajtáknak más-más méretű ketrecre van szükségük.

Közepes termetű fajta igényei: Ketrec szélessége minimum: 900-1580 mm; Mélysége: 1060 mm Szélesség: 1260 mm; Magassága: 40-50cm; Alapterület: minimum 0,6 m2 szélesség: 1260 mm;

Nagytermetű, fajta igényei: Ketrec szélessége minimum: 100-120cm; Mélysége: 70cm; Ma-gassága: 50cm; Alapterület: minimum 0,7 m2. Itt fontos megjegyezni, hogy az óriás fajtáknál nem szabad rácsos padozatot készítenünk. Nagy súlyuk miatt a lábuk elfekélyesedik, tenyésztésre alkalmatlanná válnak. Célszerű műanyag kihúzható, a ketrec teljes szélességét kitevő, műanyag tálcát használni, amit almozáskor könnyen kezelhetünk. Amennyiben erre nincs lehetőségünk, a padozat lehet könnyen cserélhető (Az erős igénybevétel miatt hamarabb tönkre-megy, mint a ketrec többi része.) falap is.

Növendék nyulak igényei (kb.: 10 egyedre számolva): Ketrec szélessége minimum: 140cm; Mélysége: 70-80 cm; Magassága: 40-50 cm; Alapterület: minimum 1m2

Hizlaló ketrecnél (2 egyedre számolva) a méretek a következők: Ketrec szélessége minimum 45 cm; Mélysége: 30 cm; Magassága: 30 cm; Alapterület: minimum 0,14 m2

 

A ketrecek elhelyezésénél oda kell figyelnünk, hogy az időjárási viszonyoknak minden évszakban megfeleljenek a nyulak számára. Védve legyen a csapadéktól, tűző naptól, legyen szellős, de ne legyen túl huzatos helyen. Az állatvédelmi szabályokat célszerű és kötelező is betartani! Az Európai Unióban méretek tekintetében, a közepes testű fajtákra, 90x60x40 cm méretet javasol minimum méretként. Az óriás nyúlfajtáknál a rácsos padozat nem alkalmazha-tó (Keményfa deszkából, 3-5% lejtéssel alakítsuk ki a ketrec alját, oly módon, hogy a pado-zat elhasználódás esetén könnyen cserélhető legyen.). A legtökéletesebb megoldás szerintem (A legdrágább is!) a műanyagtálcás. A ketrec teljes méretében kihúzható műanyagtálcát rakunk, így almozáskor az könnyen kihúzhatjuk, tisztíthatjuk, fertőtleníthetjük. Abban az esetben, ha kis- és közepes termetű fajtáknál rácsos padozatot alkalmazunk, ügyelnünk kell arra, hogy nyulaink ketrecében alakítsunk ki keményfa padozatot ahol kényelmesen állhatnak és megpihentethetik lábaikat. Amennyiben a ketrec alját teljes egészében deszkából vagy műanyagból készítjük, megnő az állatok életminősége. Az állatok részére is kényelmes tartási technológia megnöveli állományunk életkorát is. Ha nyulaink jól érzik magukat ketrecükben, biztosak lehetünk abban, hogy a betegségek is ritkábban fordulnak elő.

A tenyésztői munka alapja a minél részletesebb és pontosabb feljegyezések készítése. Minden állatot egyedileg kell megjelölnünk. Tetoválást (21 napos kortól.) és krotáliát (Fülben elhe-yezhető műanyag vagy fém (alumínium) biléta amit előre beszámoznak. Gyorsabb a felhe-lyezése mint a tetoválás, az élettartalma pedig hasonló. Ezt  általában nagyobb tenyészetekben alkalmazzák. Ez a módszer azonban a kistenyészetekben nem túl megbízható, mert a krotália egyszerűen kicserélhető.) alkalmazunk erre a célra. A nyúltenyésztésben felvett adatokat törzskönyvekbe, illetve törzslapokra vezetjük, majd ezeket céljainknak, megfelelően csoportosítjuk. Január 01-től kezdődően a kiállításokra csak regisztrált és tetovált nyulakat lehet nevezni. 2010. január 16-án megalakult az Óriás Fajtaklub amely a továbbiakban összefogja a fajta tenyésztőit és kiállításokat szervez. A tenyészállatokat regisztrálni kell. A szaporulatot pedig tetoválni. A tetoválási számot a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége adja ki. A Kisállattenyésztési Kutatóintézetben kidolgozták és bevezették a tenyésztési adatok gépi feldolgozásának rendszerét. Ez a rendszer azonban csak a nagy tenyészetekben működik.

Meg kell határoznunk, hogy az állományváltás céljaira mennyi apa és anyaállatra van szükség. Az anyaállomány 30-50%-át általában évente cseréljük. Meg kell határoznunk továbbá, hogy milyen tulajdonságokat szeretnénk tovább örökíteni állományunkban. Minél több szempontot veszünk azonban figyelembe azonban annál lassúbb lesz az állomány fejlődése.

A tenyésztésre kiválaszthatjuk magunk is a megfelelő példányt, ha kezdők vagyunk a tenyésztésben akkor viszont célszerű olyan tenyésztővel, állatorvossal megbeszélni céljainkat, akik tapasztaltabbak ebben a tenyésztésben és véleményében megbízunk. Gondosan meg kell válogatni, milyen tenyészetből vásárolunk. Figyeljük meg, hogy mennyire vannak tisztántartva a nyulak, tiszta-e az ivóvizük, az alom alattuk, van-e előttük takarmány, széna, stb…. Nyugodtan rákérdezhetünk, hogy mivel eteti állatait (Ez azért is fontos, mert az átállásnál célszerű fokozatosan áttérni az általunk választott takarmányokra.). Érdeklődjünk a kiválasztott példány szüleiről (Fialás, betegségek, stb…). Fontos, hogy a kiválasztásra kerülő nyúl élénk, érdeklődő legyen. Soha ne válasszunk olyan nyulat ami egy helyben gubbaszt, vagy nedves a mellső lába és mellkasa ezek ugyanis betegségre utalhatnak. Döntsük el előre, hogy milyen legyen a kiválasztott állat kinézete (színezete, fülei hossza, az állat kiállása, tartása, stb…). Meg kell vizsgálnunk a szőrzetét is alaposan. Ne legyen sebes, atkás (Ha belefújunk a szőrzetbe úgy néz ki mint az embereken a korpa.), ne legyenek rajta karmolás nyomok sem. Figyelni kell a fogak állapotára is. Az alsó metszőfogak túlnőhetik a felső metszőfogakat. Ez előbb-utóbb elhulláshoz vezet. A szemek, orr- és szájnyílás környéke is fontos vizsgálandó terület. Tisztának, váladéktól mentesnek kell lennie. A talpakat is fontos megvizsgálni. A rossz tartás következtében fekélyek, hegek lehetnek rajta. Az ilyen állat tenyészállatnak alkalmatlan. A karmoknak tisztának és nem túl hosszúnak szabad lenni. A túl hosszú és koszos köröm szintén rossz tartásról árulkodik. A gondos vizsgálat eredménye kiváló tenyészállat lehet.

 

A házinyúl szaporítása

Ha az előkészületekkel és a kezdő tenyészállatok megvásárlásával megvagyunk,  jöhet a tenyésztés. 

A házinyúl ivarszervei.

Az ivarszervek a fajfenntartást szolgálják. Az ivarmirigyek (here, petefészek) termelik az ivarsejteket, az elvezető utak a hímekben az ivarsejtek elvezetésére, a nőstényekben az elvezetésen kívül a megtermékenyített petesejt méhbe juttatására (petevezető), a magzat kihordására és az ivadékok világra hozatalára (méh, hüvely) szolgálnak. A termékenyítést segítik elő a hímekben meglévő járulékos mirigyek. A közösülő szervek (hímvessző, péra, hüvely, clitoris) a párzást szolgálják. A nemi szervek egyes részei közös járatot képeznek a húgyutakkal.

A női ivarszervek

A petefészek (ovarium) lapos, bab alakú páros szerv. Ivarérett állatban benne érnek meg a tüszők és válnak le a petesejtek, emellett hormonokat is termel. Egy nőivarú nyúlban a megszületés pillanatában már megvannak azok a petesejt-kezdemények, amelyek fejlődés után, életük folyamán leválnak és megtermékenyülnek, illetve megtermékenyülés nélkül felszívódnak.

A petevezető (tuba uterine) 8-10 cm hosszú. A petevezető hasüregi nyílása széles, s a petevezető tölcsérébe vezet. A nyálkahártya a tölcsér szélén szabálytalanul fodros. A tölcsér utáni kitágult szakasza, petevezető ampulája (ampulla tubae), majd a szűkület a méhbe szájadzik.

 A bak párzási aktusa után a petevezetőbe jutnak a petesejtek. A spermiumok utolsó érési folyamata (a kapacitálódás), majd a megtermékenyülés is itt megy végbe. Ez a helye az embriók korai fejlődésének, amíg el nem érik a méhet.

A méh (uterus) a házinyúlnál kettős, a két méhnyak a hüvelyből két külön méhszájjal nyílik. A két méhszáj a hüvelybe jól beemelkedik, felettük van a hüvely boltozata. A méhszarvak 6-12 cm hosszúak.

A hüvely (vagina) a penis behatolásának, a sperma ideiglenes tartózkodásának a helye. Hossza 7-8 cm, míg a hüvelytornác 3-5 cm hosszú. A kettő határán a hüvely ventrális falán nyílik a húgycső. A hüvely és a kétoldali méhszarv közötti részt, a méhszáj izmai a fedeztetést és a fialást kivéve zárva tartják.

A külső nemi szerv a péra, kűlső részén a nagyajkak, befelé a kisajkak vannak.

A hím ivarszervek

A here (testis) a hímivarsejteket, az ondósejteket termelő páros szerv. A mellékhere a here szélén helyezkedik el. A here elülső végén  a mellékhere feje, a hátulsó végén a mellékhere farka van, amely az ondóvezetőben folytatódik. A here és a mellékhere a tág lágyékcsatornán (a három hónapos korban való leereszkedés után is) a hasüregbe visszavisszahúzódik. A járulékos nemi mirigyek. Az ondóhólyag a húgyhólyagnak a húgycsőbe való beszájadzása mögött, a húgyhólyag nyakán foglal helyet. Az ondóhólyag közelében hátrafelé helyeződik a dűlmirigy (prostata). A Cowper-mirigyek párosak, a húgycső dorsalis falán, a prostata mögött helyeződnek. A nyúlnál még található egy páros járulékos mirigy, a paraprostaticus mirigy. A hímvessző (penis) merev állapotban 3-5 cm hosszú, hengeres, a végén kúpszerűen elhegyesedő és kissé horogszerűen felfelé görbülő szerv. Nyugalmi állapotban a tasakban foglal helyet, amelyből könnyen kibuktatható.

 A nyúl ivari működése

A baknyúl nemi működése

A bak két ovális alakú heréje a herezacskóban helyezkedik el olyan módon, hogy a lágyékcsatornán keresztül (például egy másik bakkal való verekedés esetén) bármikor visszahúzódhatnak a hasüregbe. A herék a születés után a testtömeg-gyarapodás üteméhez képest lassabban fejlődnek. A herék 2-3 hónapos korban szállnak le a hasüregből. A spermatogenesis 40-50 napos kortól indul meg. A here-csatornácskák 80-85 napos korban aktivizálódnak. Az első spermiumok kb. 110 naposan jelennek meg az ejakulátumban. Spermiogenesis: Tenyészérett baknyúlban a spermatermelés folyamatos. Egyszeri ejakulációval ürülő sperma mennyisége 0,5-1,2 cm3 között változik. A spermiumkoncentráció 350-400 millió/cm3. Így egy-egy ejakulátumban 200-300 millió spermium található. Mind a mennyiség, mind a minőség jelentős mértékben változhat. Két egymást követő ejakuláció során az elsőnél hígabb, a másodiknál sűrűbb a sperma. Legjobb a spermatermelés és -minőség a bakok napi egyszeri ugratásakor.

A nőivarú nyúl ivari működése

Ivar- és tenyészérettség

Az ivar- és tenyészérettség az állatok jellegzetes biológiai-élettani fázisai. A két fogalom jelentése között feltétlenül különbséget kell tenni. Ivarérettnek akkor tekinthetők a nyulak, amikor a bakok termékenyítésre alkalmas hímivarsejteket, a nőstények pedig érett petesejteket termelnek. Az ivarérettség után a különböző nemű nyulak (bakok, nőstények) elkülönítését el kell végezni. Az ivarérettség időszakában az állatok még nem alkalmasak szaporításra, továbbtenyésztésre. A tenyészérettség egy meghatározott fejlettségi szakaszhoz kötött tulajdonság. Tenyészérettnek tekinthetők azok a nyulak, amelyek a rendszeres és tartós szaporítással, tenyésztéssel, vehemneveléssel, valamint szoptatással együttjáró megterhelést biológiai hátrányok nélkül képesek elviselni. A korán tenyésztésbe vett nyulak nem képesek a vehem nevelésével és a szoptatással együttjáró nagy igénybevétel elviselésére, növekedésükben visszamaradnak. Az ivar- és tenyészérettséget befolyásolja a fajta is. A gyors növekedési- és fejlődési-erélyű fajták korábban érik el az ivarérettséget.  Tenyészéretté pedig akkor válnak az állatok, amikor elérik várható kifejlettkori testsúlyuk 75-80 %-át. A kis és közepes testű húsfajták 4-6 hónapos (új-zélandi fehér, kaliforniai, pannon fehér), a középnagy testű fajták 5-7 hónapos (bécsi kék, német világos nagyezüst, nagycsincsilla), míg a nagy testű fajták (német óriás, belga óriás) csak 8 –9 hónapos korban érik el a tenyészérettséget. A hibrid anyanyulakat már 17-18 hetes, a baknyulakat pedig 18-22 hetes életkorban tenyészérettnek tekintik. A bakokat egy hónappal később célszerű tenyésztésbe állítani, mint az anyákat. Anyanyulak esetében nem előnyös viszont az első vemhesítés időpontját túl későre kitolni. Az ad libitum takarmányozott anyanyulak elhízhatnak, emiatt a szaporaság csökken, kevésbé in-tenzív az ivarzás, gyengébb a vemhesülés, nő az embrionális veszteségek aránya és csökken az alomlétszám.

A nemi ciklus, az ivarzás és a petesejtek leválása

A legtöbb gazdasági állatfajjal szemben a nyúlnak nincs szabályos ivarzási ciklusa. Ennek magyarázatát az alábbiak adják meg. A petefészek működése nem eredményez szabályos időtartamú, ivarzással és ovulációval járó nemi ciklust. A nőivarú nyúlban az ivari ciklus módosult. Tüszőrepedésre csak a baknyúl meglátása, annak szaga, de mindenek előtt a párzási viselkedés, a fedező mozgás, a penis behatolása után kialakult idegingerületi állapotban kerül sor. Ezt indukált peteleválásnak nevezik. A nőstény házinyúl ezen sajátosságai ellenére egyes időszakban mégis megfigyelhető a párzási vágy (oestrus), illetve annak teljes hiánya (dioestrus). Az ivarzást vagy hiányát a bak felvétele, illetve visszautasítása jelzi. A nőstények mintegy 80-90 %-ánál a péraajkak savós beszűrődése, enyhe fokú duzzanata és a nyálkahártya sötétvöröses elszíneződése az ivarzás igen kifejezett, de mégsem megbízható jele. A kifejezett ivarzási tüneteket mutató anyanyulak általában gyorsan felveszik a bakot, és nagy részük termékenyül, sőt az alomlétszám is magasabb lesz, mint az ivarzási tüneteket kevésbé vagy egyáltalán nem mutató egyedeknél. Az ivarzást a házinyúl a bak elfogadásán vagy visszautasításán túlmenően további viselkedésbeni változásokkal is jelzi. Az ivarzó nőstény jellegzetes lordosisos testtartást vesz fel. A dioestrusban lévő nőstény a ketrec sarkába húzódik, és gyakran agresszíven viselkedik a bakkal. A nőstény nyúl szexuális magatartása sajátos, hiszen nem mutat ugyan szabályos nemi ciklust, mégis hosszabb ideig, mintegy 2-3 napon át ivarzik. Az emlősállatok többségénél a vemhes anyaállat magas progeszteron vérkoncentrációja blokkolja az ivari működés ciklikusságát, és így az ivarzás is elmarad. A vemhes nyúl viszont párosodhat, különösen a vemhesség második felében. A próbáltatás a vemhesség megállapításának ezért sem biztos módszere. A vemhes nyúl párosodása nem jár káros következményekkel. A vehem sértetlen marad. A tüszőérés és az ovuláció hormonális háttere több szempontból is jellegzetes. Az FSH hormonnak a petefészekben a tüszők növekedésében, érésében van szerepe. A tüszőhormon (ösztrogén) hatására az anyanyulak ivarzanak, elfogadják a baknyúl közeledését.







www.nemetoriasnyul.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!














saját weblap honlap készítés INGYEN