német óriás nyúl, nyúltenyésztés, takarmányozás, nyúlbetegségek,



Főoldal
A tenyésztőtársak
Bemutatkozás
Elérhetőségeim
Bakok
Tenyésznőstények
Német óriás nyúl
Takarmányozás 1.
Takarmányozás 2.
Takarmányozás 3.
Takarmányozás 4.
Takarmányozás 5.
Takarmányozás 6.
Betegségek 1.
Betegségek 2.
Betegségek 3.
Betegségek 4.
Nyúlfajták
Szakkönyvek
Viselkedéstan 1.
Viselkedéstan 2.
Tenyésztés 1.
Tenyésztés 2.
Tenyésztés 3.
Tenyésztés 4.
Tenyésztés 5.
Fertőtlenítés 1.
Fertőtlenítés 2.
Fórum
Galéria







Ezek a tüszők 12-14 napon át termelnek hormont. Ha ekkor fedeztetik vagy termékenyítik az anyákat, a tüszők visszafejlődnek, hormontermelésük lecsökken. A nem termékenyültekben kb. 4 nap múlva újabb tüszők kezdenek érni és ismét megemelkedik az ösztrogénszint. A ciklus hossza nem állandó, függ az egyedi különbségektől, a szexuális ingerléstől, a takarmányozástól, a fénytől, a hőmérséklettől, és a stressztől. Megtermékenyülés, vemhesség. A nyúlban a petesejtek közvetlenül a tüszőrepedés után alkalmasak a termékenyülésre.  A megtermékenyülésre azonban mégis csak az ovuláció után 1-1,5 órával kerül sor. A párosodással a hüvely cranalis részébe került ondósejtek kb.: 30 perc múlva elérik a petevezetőt. Fedeztetéskor a bak több százmillió ondósejtet lövell az anya hüvelyébe. Mesterséges termékenyítéskor a méhszáj közelébe juttatják a hígított ondót. Ahhoz, hogy a hímivarsejtek termékenyítőképesek legyenek, a női nemiszervben még kb. 6 órás érési folyamaton, a kapacitálódáson mennek át. A petesejtek termékenyülésére tehát a találkozás pillanatában sor kerülhet. A petesejtek 6-8 óráig, a spermiumok 30 óráig életképesek, és ennek megfelelően fertilisek maradnak. Minden petesejtet egy-egy ondósejt termékenyít meg, és ezzel egyesül az anyai és az apai örökítőanyag. A megtermékenyítet petesejt, a zigóta hamar elkezd osztódni. Az embriók 3 nappal az ovuláció után kerülnek a méhbe. A beágyazódás a párosodás utáni 5-8. napon indul meg a blastocyta stádiumban. A blastocyták egyenletesen oszlanak el a két különálló méhszarvban. Mivel a nyúlnak kettős méhe van, a blastocyták transzmigrációjára nem kerül sor. Az ovuláció utáni 3. naptól a vér progeszteron-koncentrációja emelkedik, a 15. nap  körül éri el a csúcsát, majd a vemhesség végéig ezen a szinten marad. Csökkenésére csak közvetlenül a fialás előtti 12-24. órában kerül sor. A beágyazódás után kialakuló placenták több feladatot látnak el. Egyrészt védelmül szolgálnak, másrészt rajtuk keresztül veszik fel a magzatok az anyai vérkeringésből az oxigént és a táplálóanyagot, illetve adják le a salakanyagot. A fenti létfontosságú anyagok kicserélődése, az egymáshoz nagyon közel futó anyai- és embrionális vérrendszeren keresztül történik. A 12-14 napos vehem kellő gyakorlattal a hasfalon keresztül nagy biztonsággal kitapintható. A 14. nap után végzett vemhességellenőrzés már kockázatos, megnő a vetélés (magzatfelszívódás) veszélye. A vemhesség első két hetében inkább a minőségi változások sorozata követi egymást, az intenzív növekedés kb. a 16.napon veszi kezdetét. A vemhesség második felében ugyanis a 0,5-1 gramm súlyú magzatok gyorsuló ütemben nőnek és a fialáskor már 50-60 grammosak. Az újszülött nyulak testsúlya között almon belül is jelentős eltérések adódhatnak. A középnagytestű fajtáknál a születéskori súly általában 25 és 100 g között változik, leggyakoribbak az 50 és 65 g közötti egyedek. A 35 g alatti testsúllyal születettek általában életképtelenek, de még a 35 és 40 g-os újszülötteknek is csak fele éri meg a 21 napos életkort. 40-45 g körülire becsülik azt a születéskori testsúlyt, amely alatt a túlélés esélye kritikus. A placenta tömege  a vemhesség 24. napjáig fokozatosan növekszik, majd ezután a fialásig viszonylag változatlan marad a mérete. A magzatok egyedi testsúlya összefüggésben van létszámukkal és a méhen belüli elhelyezkedésükkel. A súlyuk függ az adott pozícióban a méh vérellátásától és a rendelkezésükre álló hely nagyságától. Francia kutatók a petefészekhez közeli pozíciót találták a legkedvezőbbnek, a méhszájhoz közel eső utolsó előttit pedig a leghátrányosabbnak. A méhszáj mellett ismét az átlagoshoz közeli egyed helyezkedik el. A házinyúl átlagos vemhességének időtartama 31-33 nap. A szórás 29-35 nap között változik. A vemhességi idő hossza független attól, hogy mikor történt a termékenyítés. A fialás időpontját, az éjjelek és nappalok váltakozása befolyásolja. A fialás leggyakrabban éjfél körül, míg a legritkábban a világos időszakban, kora délután fordul elő. Ezért a vemhesség hossza részben független attól, hogy a termékenyítés a nap, melyik részében történik. A vemhességi idő függ a fialások sorszámától. Az első és a tizedik fialás között egyre hosszabb a vemhesség. A tejtermelés és a vehemnevelés megterheli az anya szervezetét. Ennek ellenére a szoptatott nyulak száma nem, a vehem nagysága azonban szoros kapcsolatban van a vemhességi idő hoszszával. A népesebb almok általában 1-2 nappal előbb, a kisebbek pedig később születnek meg. A 29. nap előtti fialáskor vetélésről beszélünk. Az éretlen magzatok általában halva jönnek a világra. Ha 34 napnál hosszabb a vemhesség túlhordott nyulak kissé szőrösek, életjelet nem mutatnak. A túlhordás megelőzése céljából, a fialás szinkronizálása érdekében 3-5 NE Oxitocin injekcióval a fialás megindítható. Ekkor fokozott ellenőrzés és felügyelet szükséges, mert a fialás néhány percen belül elindul és ezek az anyák általában a ketrecben szétszórják fiókáikat. Ezeket  a fészekbe kell tenni, különben rövid idő alatt kihűlnek és elpusztulnak. Fialás. A vemhesség utolsó hetében a sárgatestek progeszteron hormontermelése csökken és az ösztrogén hormonok jutnak túlsúlyba. Ez a hormon a felelős az anyában a fészeképítési viselkedés kialakulásáért. Az anya a fialás előtt néhány nappal kezdi a fészkét készíteni. Ekkor a szőr könynyen kihúzható a szőrtüszőkből. Az anya a has, a combok és a toka tájékáról fogaival tépi a szőrt, és más fészekkészítésre alkalmas anyaggal együtt a szájába gyűjtve beviszi a fialtatóládába  majd elkeveri az alomanyaggal. Alomnak a legjobb, a jó minőségű, nem penészes szalma és széna. Néhány nap elegendő a fészekkészítésre. Ha túl korán teszik be a fialtatóládát, akkor   az anyák egy része beleürít. A fialás előtt a progeszteron-koncentráció zuhanásszerűen lecsökken, megváltozik az ösztrogén-progeszteron arány, megnő a méh oxitocin iránti érzékenysége. Az oxitocin hatására a méh összehúzódik és ezzel segíti a magzatok világrajöttét. Gyakran megtörténik, hogy az anya nem ellik a ládába, ilyenkor nekünk kell az egész fészket belehelyezni. Ez azért lényeges, mert a kisnyulak elmászkálhatnak a fészekből és ez kihüléshez, elhulláshoz vezet. A fialó anya, ülő testhelyzetet vesz fel. A nyulak általában egyszerre születnek meg, de előfordul, hogy megszakításokkal 2 vagy 3 nap alatt jönnek világra. Ha az első nyulak halva születnek és emiatt nem serkentik az anyanyúlban az oxitocin felszabadulását, a fialás megszakadhat és csak a következő nap folytatódik. A fialás  után az anya elfogyasztja a placentát, esetenként a halva született magzatokat is. Az újszü-  lött nyulak csupaszon, vakon, süketen jönnek világra, életbennmaradásuk teljesen az anyjuk gondoskodásától, tejtermelésétől függ. 4 napos korban kezd a szőrük nőni és kb.10 naposan a szemük kinyílik. Figyelni kell, hogy a 9-10. napon rendesen kinyílt-e a szemük. Előfordulhat, hogy némelyiknek nehezebben, vagy tovább tart ez a művelet, ilyenkor óvatosan szét  kell feszítenünk a szemhéjakat. Amennyiben nem segítünk nekik a szemük begyullad és hosszabb-rövidebb ideig tartó kellemetlen kezelés várhat rájuk. A vemhesség utolsó szakaszában új tüszők kezdemnek érni, és hormont termelni. Ennek következtében a nyúl fialás után ivarzik és fel is veszi a bakot, mivel a méh gyorsan összehúzódik, normális állapotba kerül, ekkor az anyanyulak jelentős része vemhesül is. Teendők a fialás körül. A fialtatóládát célszerű 3-4 nappal a várható fialás előtt az anyák számára elérhetővé tenni, hogy  lehetőségük legyen a fészek elkészítésére. Amennyiben ez későn történik meg, előfordul,  hogy az anya a ketrecbe fial vagy szétszórja kicsinyeiket. A fialtatóládába alomként por-, és penészmentes szénát vagy szalmát kell betenni. Miután az anya megfialt, át kell vizsgálni a fészket. A halva született, illetve gyenge kisnyulakat el kell távolítani. Különösen fontos ez a nyári melegben. Az ideges vagy először fialt anyák gyakran hiányos fészket készítenek. Néha egyáltalán nem tépnek szőrt. Ekkor ezt a műveletet a tenyésztőnek kell elvégeznie. Az egyik kezével rögzíti a nyulat, a másik kezével pedig a toka és a has tájékáról óvatos mozdulatokkal szőrt tép. Egy kisebb csomó szőrt megfogva, enyhén húzva néhány másodperc múlva elválik. Az anya ezután legtöbbször már megtépi magát is. A tenyésztőknek tisztában kell lennie két fogalommal. Ezek a dajkásítás és az alomkiegyenlítés. A házinyulak faji sajátossága, hogy könnyen lehet a kisnyulakat dajkaságba adni. Ritkán fordul elő az idegen kisnyulak elutasítása. Az anya színtől és mérettől függetlenül elfogadja az áthelyezett kisnyulakat. Az idegen szag elkerülésére, néhány órára ki kell zárni az anyát a fészekből. Ez alatt a fiókák átveszik az idegen fészek szagát. A dajkásítást a fialás után mihamarabb célszerű elvégezni. A kívánatos az, hogy a befogadó és a dajkaságba adott nyulak életkora között minimális legyen a különbség.  A nagy létszámú almokban világra jött nyulak születési súlya kicsi. Dajkásításkor a nagyobb, életképesebb egyedeket kell áthelyezni, ezzel növelve túlélési esélyeit. Ezt az árutermelő telepeken alkalmazzák, ahol a minél több nyúl felnevelése a cél. A tenyésztelepeken viszont inkább a gyengébb fiókákat dajkásítják. Ezeknek ugyan rossz a túlélési arányuk, de az erősebb nyulakat saját anyjuk neveli fel. Dajkaságba adás előtt meg kell vizsgálni mind a dajkaságba adó, mind a dajka anyát is. Előfordul, hogy az anyának tejmirigygyulladása van és a fellépő tejhiány miatt kellene dajkásítani a fiókáit. Ekkor azonban a kisnyulak könnyen átvihetik a dajka anyára a betegség kórokozóit. Emiatt mindenképpen alaposan mérlegelni kell a dajkásítás lehetőségét. Az alomkiegyenlítés azt jelenti, hogy minden anya alá hasonló számú (pl.: 7-9 db) kisnyulat tesznek. A népesebb (10 fölötti) almokból a kisebb almokhoz helyeznek át nyulakat, azaz dajkásítják őket. Iparszerű telepeken ezt a módszert  alkalmazzák. Egyes nyúltelepeken a fialás után kb. két hétig folyamatosan figyelik a kisnyulak tápláltságát. Ehhez szükséges a napi egyszeri szoptatás, és az anyáknak kizárólag a szoptatás idejére történő fialtatóládába engedése. A reggeli órákban végzett szoptatáskor a gondozók egyszerre csak egy kisebb csoport anyát engednek be a fialtatóládába szoptatni. A szoptatás után ellenőrzik a kisnyulak tápláltságát. Amennyiben az alomban található éhező kisnyúl, úgy azt egy másik anyával is megszop-tatják. A második szoptatás után a fióka ennek az anyának a fészkében marad. Mivel nagy a szopósnyulak mozgatása a fialtatóistállón belül, ezért a telepnek feltétlenül mentesnek kell lennie a jelentősebb fertőző betegségektől.


 







www.nemetoriasnyul.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!




















fa bejárati ajtó