német óriás nyúl, nyúltenyésztés, takarmányozás, nyúlbetegségek,



Főoldal
A tenyésztőtársak
Bemutatkozás
Elérhetőségeim
Bakok
Tenyésznőstények
Német óriás nyúl
Takarmányozás 1.
Takarmányozás 2.
Takarmányozás 3.
Takarmányozás 4.
Takarmányozás 5.
Takarmányozás 6.
Betegségek 1.
Betegségek 2.
Betegségek 3.
Betegségek 4.
Nyúlfajták
Szakkönyvek
Viselkedéstan 1.
Viselkedéstan 2.
Tenyésztés 1.
Tenyésztés 2.
Tenyésztés 3.
Tenyésztés 4.
Tenyésztés 5.
Fertőtlenítés 1.
Fertőtlenítés 2.
Fórum
Galéria







A termékenyítés folyamata. Termékenyítéskor elsőként az anyanyulat rögzíteni kell. Ez történhet

úgy, hogy a termékenyítendő nyulat egy személy a térdei között ülve rögzíti. Nagy telepeken olyan

kerekeken guruló inszemináló asztalt használnak, amelyen elhelyezik az inszemináláshoz szükséges

kellékeket és az anyanyúl rögzítésére szolgáló eszközt. Ez leggyakrabban egy 60-70 °-os szögben

megdöntött műanyag cső, amelybe az anyát fejjel lefelé engedik bele. A katétert a széthúzott péra-

résba vezetik be és a katéter másik végére szerelt fecskendő segítségével a hígított ondót a két külső

méhszáj közelébe juttatják. A hüvely anatómiai felépítése miatt a meggörbített végű pipettát először a

nyúl gerincoszlopával párhuzamosan kell vezetni, majd a medencebejárat mélységét elérve a pipettát

180°-kal el kell forgatni, majd tovább vezetni a hüvelybe (5-6. kép). A pipetta bevezetésének mély-

sége középnagytestű nyúlfajták esetében 8-12 cm. A hüvely anatómiai felépítése miatt a meggörbített

végű pipettát először a nyúl gerincoszlopával párhuzamosan kell vezetni. A medence bejáratát elérve

a pipettát 180°-kal el kell forgatni, majd tovább kell vezetni.


A nyulak szaporodását befolyásoló tényezők.  A házinyúl szaporodását a környezeti tényezők

közül a fényviszonyok (napi megvilágítás), a hőmérséklet, a takarmányozás és a szezonális tényezők

befolyásolják. Hőmérséklet. A környezeti hőmérséklet 30 ºC fölé emelkedése mindkét ivar nemi

működését kedvezőtlenül befolyásolja. Az anyanyulak testsúlya a takarmányfelvétel mérséklődése

miatt csökken. Ennél még magasabb hőmérsékleten megugrik az embrionális mortalitás és felszívó-

dás. Ennek oka a csökkent takarmányfelvétel, az ebből adódó energia-, fehérje- és A-vitamin hiány,

valamint a hőstressz. Ha baknyulakat huzamosabb ideig 30 ºC-os és 40 %-os relatív páratartmú

környezetben tartanak, akkor a spermatológiai jellemzőik a következőképpen alakulnak. A sperma

motilitása jelentős mértékben csökken, az ondó sűrűsége és az össz-spermiumszám szintén csökken,

a kóros ondósejtek száma is megnövekszik. Ezek a jelenségek különösen a vastag és hosszú gyapjút

növesztő angóra bakoknál figyelhetők meg. A hosszú gyapjú hőstresszt okoz, ami nem kedvez a

spermiogenesisnek. Ezért a bakok tartásánál a környezeti hőmérséklet helyes megválasztása fontos.

Fény. A nőivarú egyedek a napi megvilágítás csökkenésére (14-ről 8 órára) szaporodóképességük

mérséklődésével, a bakok pedig a spermiogenesis fokozódásával reagálnak. A napi átlagos 12 órás

megvilágítás mindkét ivarnál átlagos termékenységet eredményez. Nagyüzemi körülmények között a

15-16 órás  megvilágítás kielégítő szaporaságot biztosít. Takarmányozás. A házinyúl reprodukciós

képességét a takarmányozási hiányosságok, így például az energia- és aminosavhiány, Ca- és P-hi-

ány, K-túlsúly, a karotin, az A-, D-, és az E-vitamin hiánya, továbbá a D-vitamin túladagolása

csökkentheti. A nőstényekben csökken az ovulációs szám és az alomnagyság, bakokban megnő a

kóros ondósejt alakok száma, csökken a spermiumok motilitása és termékenyítőképessége. Év-

szak. Az anyanyulak fedeztethetőségét jelentősen befolyásolja az évszaki ingadozás. E változás

hátterében a nyúl szaporodásbiológiai sajátosságai húzódnak meg, amelyek legjobban a házinyúl

ősén, az üregi nyúlon figyelhetők meg. A nappalok hosszának változását a tobozmirigy érzékeli.

Tavasszal és nyáron (hosszabbodó nappalok) a tobozmirigy utasítására az agyalapi mirigy szaporo-

dási hormonjainak szintje megnő, az üregi nyulak aktív ivari életet élnek. Ősszel viszont a rövidülő

nappalok hatására a szaporodási hormonok termelődése csökken, ezzel párhuzamosan elindul a

nyáriról  a télire történő szőrváltás. Emiatt az üregi nyulak átmenetileg “meddők” lesznek, a petefé-

szkek visszafejlődnek, inaktív állapotba kerülnek, az anyákban erősen lecsökken a petesejtek; a

bakokban a spermiumok érése. A házinyúlban nem ilyen kifejezett a szezonális hatás. A természetes

szelekció és tenyészkiválasztás során az egész évben szaporodó egyedek maradnak tenyésztésben.

Ennek ellenére tavaszal mégis könnyebb fedeztetni az anyákat. A nyári meleg és az augusztusi és a szeptemberi szőrváltás miatt kevesebb  az ivarzó anyanyúl, és roszszabb a fedeztethetőség is.

Az anyanyulak szaporaságát befolyásoló tényezők. Az anyanyulak szaporasága a fialás/insze-

minálás és a fedeztetés közötti időszak hosszától (az újrafedeztetés időpontjától), a fialások sorszá-

mától, a tejtermeléstől (szoptat vagy nem szoptat), a fiziológiai állapottól és a termékenyítéskori

fogékonysági állapotától (ivarzik, nem ivarzik) függ. Fialások sorszáma. Az először termékenyített

fiatal anyák jól vemhesülnek, közepes létszámú almot hoznak világra. Az első almot nevelő anyanyu-

lak, amelyeket a szoptatás időszakában termékenyítenek, nagyon gyengén vemhesülnek. Ezek a nyu-

lak még növekednek, a vehem építéshez és a tejtermeléshez is táplálóanyagra lenne szükségük,

ugyanakkor nem képesek annyi takarmányt megenni, amely az energiaszükségletüket fedezné.

Fiziológiai állapot. A tejtermelés negatívan hat az ivari fogékonyságra (receptivitásra), az ovuláció-

ra, az embriók és magzatok fejlődésére, összességében az anyanyulak termelésére. Az anyanyúl

kondíciója szintén befolyással van a szaporaságra. Az átlagosnál lényegesen kisebb és nagyobb test-

súlyú anyák gyengébben szaporodnak. A túl nagy testsúlyú mögött valószínűleg az elhízás áll. Ezek a

nyulak lustábbak, rendszertelenül ivarzanak, rosszul vemhesülnek. Az elhízást okozhatja a tenyész-

nyúltáp ad libitum etetése, hiszen az a termelő nyulak szükségletének kielégítésére szolgál. Célszerű

az üresen álló anyáknak az ad libitum mennyiség 70-80 %-át kitevő napi adag kiosztása. A túl so-

vány anyanyulak gyenge kondíciója mögött valamilyen betegség lehet, ezért ezeket célszerű selejtezni.

Szexuális receptivitás. A fiatal, még nem vemhesült anyáknál tisztán megfigyelhető az ösztrusz,

amikor elfogadják, és a diösztrusz periódus, amikor elutasíták a bak közeledését. Az ivarzási és a

diösztrusz időszak hossza egyedenként változik (a házinyúlnak nincs szabályos ivari ciklusa). Az

anyanyulakat akkor nevezzük receptívnek, ha a bak jelenlétében párzást elfogadó viselkedést mutat,

felemeli farát a bak ugrását követően (lordosisos testtartás). Az ivarnyílás színe és duzzadtsága a

receptivitás jelzője. Az ivarzó anyákban nagyobb az ovulációra kész tüszők száma és magasabb a

vérplazma ösztrogénkoncentrációja, mint a nem ivarzókban. A receptív anyák aránya természetesen

más tényezőktől, pl.: az állomány egészségi állapotától, a szopósnyulak számától is függ. Francia

kutatók kimutatták, hogy a szoptató, nem receptív anyák vemhesülése a leggyengébb. Ennek oka a

tejtermelés és a szaporodási funkciók közötti ellentét. Az intenzív szaporításnál ez okozza a problé-

mát  a fialás utáni 0-11. nap közötti termékenyítésnél. Az antagonizmus különösen a fialás utáni 3-5.

napon jelentős. Ezzel magyarázható, hogy a fialás utáni 4. napon termékenyített anyák háromszor

rosszabbul vehesülnek, mint a 11. napon termékenyítettek. Egy kísérletben a fialás utáni 10-12 nap-

pal, az inszeminálást megelőző 24 vagy 36 órával az anyanyulakat nem engedték szoptatni és ennek

eredményeként 11-13 %-kal jobb vemhesülést értek el, mint abban a csoportban, ahol az anyanyu-

lak szabadon szoptattak. Természetes fedeztetéskor erre a negatív hatásra (antagonizmus) nem

fordítottak figyelmet, mert a nem receptív tejtermelő anyanyulak eleve elutasítják a bakot, így a

vemhesülés látszólag megfelelő. A háttérben a tejtermelésért és a szaporodásért felelős hormonok

közötti ellentét, illetve az energiahiány áll. A prolaktin (tejtermelést szabályozó, hipofízisben terme-

lődő hormon) részese e negatív hatásnak. Szerepet játszik a hipofízis és a gonadotropin (a tüszők

növekedéséért és a petesejtek leválásért felelős FSH és LH) termelődés gátlása is.

Az újrafedeztetés időpontja   

Az újrafedeztetés időpontja a fedeztethetőséget és a vemhesülési arányt befolyásolja, ezáltal jelentős

hatással van a termelés színvonalára. Természetes fedeztetéskor ivarzási csúcs figyelhető meg köz-

vetlenül fialás és választás után. Ekkor az anyanyulak többsége gyorsan felveszi a bakot. A szoptató

anyanyulak kevésbé intenzíven ivarzanak, a laktáció első három hetében csökken a fedeztethetőség.

A tejtermelében és a szaporodásban résztvevő hormonok antagonizmusban állnak egymással. A

prolaktin kiválasztás gátolja a hipofízis gonadotropin kiválasztását.Az újrafedeztetés időpontjának

megválasztása alapján intenzív, félintenzív, félextenzív és extenzív szaporítási ritmust lehet megkü-

lönböztetni. Intenzív szaporítás alkalmazásakor az anyanyulak szaporodásbiológiai képességének

minél jobb kihasználására törekszenek. Ebben az esetben közvetlenül a fialás utáni újravemhesítést

alkalmazzák. Erre a szaporítási ritmusra a hibridek, illetve a fajták közül az új-zélandi fehér, kalifor-

niai és pannon fehér alkalmasak. A közvetlenül  a fialás után történő fedeztetés azért alakulhatott ki,

mert a tenyésztők megpróbálták kihasználni az anyanyulak erőteljesen jelentkező ivarzását. Fialás

után azonban a vemhesülési arány alacsony (50-60 %), ami a szoptató anyáknál 10-20 % -kal is

javulhat. A fialás után egy hónappal újrafedeztetett anyanyulaknak akár 90 %-a is vemhesülhet. Az

intenzív szaporítás rendkívül nagy igénybevételt jelent az anyanyulak számára. A már megszületett

alom nevelése, valamint a következő vehem kihordása teljesen egy időszakra esik. Ez a nagy terhelés

a nyulak teljesítményének bizonyos mértékű visszaesését okozhatja. Ez jelentkezhet az alomlétszám,

a születéskori alomsúly csökkenésében, a szoptatás alatti elhullás növekedésében és az anyák ko-

raibb elapasztásában. Ez még az anyanyulak rövidebb hasznos élettartamával is párosul. A közvet-

lenül a fialás után vemhesült anyák a következő fialás előtt maguktól elapasztanak. A szopós nyulak

elválasztása 28 napos életkorban történik. Ehhez feltétlenül meg kell teremteni a tartástechnológiai és

takarmányozási feltételeket. Ebben az életkorban választott nyulaknál még bizonyos emésztőenzimek

aktivitása alacsony, kicsi a testsúlyuk, gyenge az ellenállóképességük. A hízlalás alatti  elhullás emiatt

magasabb, mint a 35 vagy 42 napos korban választott társaiké. Összességében elmondható, hogy a

közvetlenül fialás után és a fialás utáni 10-12. napon újrafedeztetett anyanyulak termelési eredményei

között nincs szignifikáns különbség.  Ezért üzemi körülmények között az utóbbi alkalmazása indokolt

inkább. Félintenzív szaporítási ritmusban az anyanyulakat a fialás után 10-12 nappal fedeztetik.

Nagyüzemi telepeken ezt a módszert használják a leggyakrabban. Félextenzív szaporítás esetén a

fialás és az újratermékenyítés között kb. 21 nap telik el. Abban az esetben, amikor az anyanyulakat

a fialás után egy hónappal vagy még később termékenyítik, extenzív szaporításról beszélünk.

A szaporítás ütemezése

A szaporítás ütemezésénél külön kell tárgyalni a természetes fedeztetést és a mesterséges terméke-

nyítést. Természetes párosítás alkalmazásakor a folyamatos fedeztetés a leggyakrabban használt

módszer. Ebben a rendszerben a hét minden napján történhet fedeztetés. Ehhez igazodva a többi

munkafázis is folyamatos (vemhességvizsgálat, fialtatóládák behelyezése, választás). Hátránya, hogy

az egyes munkafolyamatok rendkívül felaprózottak. Előnye viszont a baknyulak optimális kihasznált-

sága és az anyanyulak rövid ideig való üresen állása. A rotációs szaporítási rendszerben a teljes

állományt egy rövid időszak alatt (7-10 nap) kísérlik meg termékenyíteni. A baknyulak így nagy

igénybevételnek vannak kitéve, hiszen naponta több anyát is kell fedezniük. Az anyanyulak kihasz-

nálása is rossz, hiszen közvetlenül a fialás utáni újrafedeztetéskor 32-35 nap, 10. napi fedeztetésnél

42-45 nap, a 20. napinál 52-55 nap telik el a két fedeztetési időszak között. Ezen kívül nincs lehe-

tőség a vemhességvizsgálat alkalmával üresnek ítélt anyanyulak újravemhesítésére sem. Mivel a fia-

lások időben elhúzódnak, ezért nincs lehetőség az egyes munkafázisok egy nap alatti elvégzésére. A

szakaszos szaporítás már igyekszik az előbbi két módszer előnyeit kihasználni. Ennél a módszernél

például 11 naponként 3-3 napos időszakban történnek a fedeztetések. A fedeztetési ciklusok közel

esnek egymáshoz, így a nem vemhesült anyákat a következő alkalomkor ismét lehet termékenyíteni.

Ezáltal lehetővé válik a folyamatos szaporítás, a fialások 2-3 nap alatt lezajlanak, így a munkafázisok

is rövid időszak alatt elvégezhetők. A korábban említetteknek megfelelően a mesterséges terméke-

nyítés legfőbb előnye, hogy a szaporítás programozhatóvá válik. A rendelkezésre álló anyanyulak egy nap alatt termékenyíthetők, így a fialás, a dajkásítás és a választás is egy nap alatt történnek meg.

A 33 napos szaporítási ritmusban 33 naponként történnek termékenyítések. A vemhességvizsgá-

lat alkalmával üresnek talált anyákat is csak a következő ritmusban vemhesítik. Az anyanyulakat

közvetlenül a fialás után termékenyítik. A 32. nap reggelén a nem fialtaknál a fialást oxitocininjekci-

óval indítják meg, hogy másnap az összes anyát inszeminálhassák. A módszer nagy hátránya, hogy

az egyszerre tömegesen jelentkező munkafázisok (inszeminálás, oltás, fialás) gyakran hétvégére esnek.

A 35 napos szaporítási ciklusban úgy próbálják az anyanyulakat a fialás után minél hamarabb

termékenyíteni, hogy a munkafázisok (termékenyítés, fialás) mindig a hét azonos napjára essenek.

Gondot okoz azonban, hogy a fialás után 2-5 nappal van az ivarzás mélypontja. Emiatt PMSG-vel

való előoltás vagy ivarzásszinkronizálás nélkül gyenge vemhesülési arány érhető el. A fialt és üresen

maradt anyanyulak inszeminálása szintén egyszerre történik, tehát a vemhességvizsgálatnak csak a

fialás előrejelzésében van szerepe. Az ekkor üresnek ítélt nyulak csak a következő ciklusban kerül-

nek inszeminálásra. A 42 napos szaporítási ritmust használják a leggyakrabban, miszerint az anyá-

kat a fialás utáni 9-11. napon termékenyítik újra. Itt is javasolt az ivarzásszinkronizálás alkalmazása.

A gyakorlatban ennek a módszernek két változata terjedt el. Az egyiknél valamennyi anyanyulat

egyszerre 42 naponként termékenyítenek. Ekkor a telepen nagy munkacsúcsok jelentkeznek, a

ketrecek, épületek kihasználása lökésszerű, és az üresen maradt anyákat csak hosszú idő elteltével

termékenyítik újra. Előnye viszont, hogy az összes anyanyúl egy napon fial, egy napon van a választás <







www.nemetoriasnyul.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!